A sportolás pszichoszociális hatásai

1. énfejlesztés

2. érzelmi fejlesztés

3. szociális fejlesztés

4. erkölcsi fejlesztés

5. kognitív fejlesztés

6. a mindennapi élethez szükséges és a szakmai készségek fejlesztése

Énfejlesztés

Az önismeret általában úgy írható le, mint annak megértése, hogy mit jelent önmagadnak lenni, és milyennek látod magad. A  sporttevékenységnek a következő  pozitív hatásai lehetnek:

• pozitív önértékelés

• önbecsülés növekedése

• önbizalom növekedése

• hit és életcél kialakulása

Természetesen ennek ellentéte is előfordulhat. Ha a sporttevékenység nem megfelelően irányított, fordított hatása is lehet: alacsony önbecsülés és önbizalom, negatív önértékelés és szorongás. De ne aggódj, később megvizsgáljuk, hogyan kerülhetjük el ezeket.

Érzelmi fejlesztés.  Az érzelmi fejlődéshez tartozik önmagunk és mások tudatos szemlélése, különösen az érzelmek felismerése, megértése és kezelése terén. Mert  azt szeretnénk, hogy a gyermekek és a fiatalok érzelmileg stabil felnőttekké váljanak !  A sport nagyszerű hely a személyiségfejlődéshez. Néhány, kutató által azonosított pozitív eredmény:  a megnövekedett általános érzelmi jólét

• érzelmi intelligencia

• érzelmi kontroll

 A sport azonban bizonyos esetekben negatív érzelmek kialakulásához is vezethet.  Mindezek hatással lehetnek a gyermek általános érzelmi jólétére. A fejlesztés egy másik lehetséges területe a szociális fejlesztés. Ez arról szól, hogy a gyermek képes kapcsolatba lépni másokkal, pozitív kapcsolatokat kialakítani, megérti és elfogadja a közösség normáit. A szociális fejlődés lehetővé teszi a gyermekek részvételét a közösségben. Nem kérdés, hogy a sport társas tevékenység, még az egyéni sportokban is szükséges az együttműködés másokkal. A sportban való részvétel természeténél fogva olyan környezet, melyben szociális fejlesztés történik. A szociális fejlődés korábbi kutatásokban leggyakrabban azonosított területei:

- közösséghez tartozás érzése 

- interperszonális készségek 

- együttműködési készségek 

- kapcsolati tőke

A legtöbb esetben a sport nagyon hatékony eszköze lehet a pozitív szociális fejlődésnek. Lehet azonban néhány negatív következmény is. Például: klikkek kialakulása, zaklatás a csapattársak között, valamint a fiatal, tehetséges sportolók elszigetelődése a sportra szánt idő miatt.

Erkölcsi fejlődés . Úgy határozható meg, mint az erkölcsi gondolkodás és a viselkedés képessége. Például:

• jó és rossz megkülönböztetése

• mások tisztelete

• közösségi szabályok megértése és elfogadása

Ez kulcsfontosságú terület. A sport két fő erkölcsi eredménye:

1. saját magunk, mások és a szabályok tisztelete

2. az erkölcsi gondolkodás és a döntéshozás képességének javulása, másképp fogalmazva: semmilyen módon ne csaljanak vagy bántsanak másokat

Sajnos a sportnak ezen a területen is lehetnek negatív hatásai, különösen, ahogy a gyerekek idősebbek lesznek, megjelenhet a csalás, az agresszió, a dopping az alkoholfogyasztás vagy a dohányzás, melyeket kutatások is igazoltak. A szülőknek  és ha a gyerekek aktívan sportolnak akkor az edzőknek is  szigorúan ellenőrizniük kell ezeket!

 Szintén a sporthoz kapcsolódó jelentős terület a kognitív fejlesztés. A gyermekek sportjában úgy jelenik meg, mint a gyermek képessége, hogy megértse, feldolgozza és létrehozza az információt. A sport hasznosságát ezen a szinten számos alkalommal igazolták a kutatások, nevezetesen:

• jobb tanulási képesség és iskolai teljesítmény

• jobb döntéshozási képesség

• jelentős javulás a kommunikációs készségekben